A szakemberek szerint ez azt jelzi, hogy az északi félteke sarki jege sokkal érzékenyebb a nyári hőmérséklet-változásokra, mint a téli lehűlésre. A felfedezés segítheti a kutatókat abban, hogy előre jelezzék a sarki jég jövőbeni mennyiségében bekövetkező változásokat.
A kutatók, tanulmányuk elkészítéséhez felhasználták az Európai Űrügynökség CryoSat-2 műholdja által 2010-2014 között rögzített 88 millió mérési adatot a tengeri jég vastagságáról. Az adatokból kiderült, hogy 2010 és 2012 között 14 százalékkal csökkent az északi-sarki tengeri jég nyári tömege. Azonban 41 százalékkal hízott az előző évhez képest 2013-ban, amikor a nyár 5 százalékkal volt hűvösebb az előző évhez képest.
Rachel Tilling, a UCL munkatársa, a tanulmány vezető szerzője elmondta: 2013 nyara sokkal hűvösebb volt, mint a legutóbbi nyarak, a hőmérséklet hasonló volt az 1990-es évek végén mértekkel. Ez tette lehetővé, hogy Grönland északnyugati részén megmaradjon a vastag jég, mivel kevesebb nap volt az olvadásra. Bár a modellek azt jelzik, hogy az északi-sarki jég tömege hosszú távon csökken, tudjuk, hogy jelentős mértékben újrahízhat, ha rövid az olvadási szezon - tette hozzá.
Az 1970-es évek vége óta az északi-sarki jég mennyisége folyamatosan csökken, a térség az elmúlt 30 évben jóval nagyobb mértékben melegedett fel, mint Földünk más térségei. A műholdas megfigyelések kimutatták, hogy 1980 óta az északi-sarki jég kiterjedése mintegy 40 százalékkal csökkent. Miközben az északi-sarki jég kiterjedését fel tudták mérni a szakemberek, a CryoSat-2 misszió előtt nehéz volt pontosan felmérni a jégtömeg csökkenésének mértékét. Az igen korszerű radarrendszerrel felszerelt műhold a sarkvidékről gyűjt adatokat már öt éve.